A zaj egészségünkre gyakorolt hatása.

A zaj globális hatással van egészségünkre. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a zajszennyezés az egyik legnagyobb környezeti fenyegetés, amellyel szembe kell néznünk. A 19. század közepén az ipari termelés és az urbanizáció bevezetésével a zajszennyezés szó szerint riasztóvá vált. Mai cikkünkben a zaj egészségünkre gyakorolt ​​hatásáról fogunk beszélni. Egyúttal olyan tippeket is bemutatunk, amelyek segítségével minimálisra csökkentheti a zajt a közvetlen közelében.

A zaj hatása egészségünkre

Valószínűleg egyikünknek sem tesz  jót a zaj. Vannak, akik jobban, mások kevésbé reagálnak a zajra. Amikor a zajra gondolunk, valószínűleg először a nagy hangerő jut eszünkbe egy koncerten, építkezéseken stb. De ott van még a zaj is, amire a városi életünk miatt már nem is figyeltünk. Ha jobban belegondolunk, valószínűleg magunknak is el tudjuk képzelni, hogy egy nagyvárosi vagy falusi élet sok különbséggel jár. És ezek közé tartozik a zaj. Régebben normális volt, hogy szinte teljes csend volt, amikor lenyugodott a nap. Manapság éjszaka is olyan hang- és fényelemek egész sora vesz körül bennünket, amelyek negatív hatással vannak egészségünkre. És talán nagyobb is, mint amit bevallanunk.

Becslések szerint a világ népességének egyharmada és az ipari városok 4 lakója közül 3-nak van valamilyen fokú halláskárosodása a nagy intenzitású hangoknak való kitettség miatt.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a zaj 16 600 korai halálesetért és több mint 72 000 kórházi kezelésért felelős évente csak Európában. Bebizonyosodott, hogy a hosszú távú zajexpozíció nem csak halláskárosodást, fülzúgást és hangérzékenységet okoz, hanem szív és érrendszeri betegségeket is okozhat vagy súlyosbíthat! Hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához is, alvászavarokat, stresszt, mentális problémákat okozhat, és csökkentheti a kognitív képességeket, beleértve a memória- és figyelemzavart is.

Zajmérés és a megnövekedett zaj okozta problémák.

Körülöttünk az élet egyre zajosabb. A fő bűnösök a közlekedés, a bányászat, az állandó városi terjeszkedés, és fordítva, az erdőirtás. Ez viszont tönkreteszi a természetes zajelnyelőket, amelyek lényegében hangpufferként működnek. Léteznek úgynevezett zajtérképek, amelyeknek ellenőrizniük és feltérképezniük kell a zajt abban a környezetben, amelyben élünk. A zajtérképek azonban hiábavalóak, ha továbbra is kereskedelmi épületek, irodák és ipari zónák építését részesítik előnyben. Ezzel szemben csökken a zajt kiküszöbölő természetes környezetek, mint például a parkok és a kapcsolódó fák és növények telepítése.

A zaj mérése egy egység – a decibel – segítségével történik. A zajérzékelés tartománya meglehetősen kicsi, hiszen 0-140 decibeles skáláról beszélünk. A 0 értéket nem halljuk, a 140 decibeles zaj pedig végzetes a fülünk számára, amikor halláskárosodás következik. A számunkra biztonságos zajszint 70-80 decibel. Magukra a zajértékekre természetesen irányelvek vonatkoznak. Ezért a zaj átlagosan nem haladhatja meg az 55 decibelt a nap folyamán. Ezt a határt azonban különösen a nagyobb városokban sokáig túllépik.

A hangos zajok serkentik az amygdalát, az agynak azt a részét, amely szabályozza a túlélési ösztönöket. Ez beindítja a szervezet „harcolj vagy menekülj” reakcióját, ami azt jelenti, hogy az adrenalin és a kortizol rohama alatt találja magát. Anélkül, hogy tudatában lenne, a pulzusszáma és a vérnyomása az egekbe szökik, és ez nyilvánvalóan káros számunkra.

Szervezetünk folyamatosan zajnak van kitéve, pedig az evolúció során nem tudott alkalmazkodni. Emiatt egyeseknél hyperacusis alakulhat ki. Ez az olyan közönséges zajok érzékelésének fokozott érzékenysége, mint az autó motorja, a porszívó vagy amikor valaki rág. A hyperacusis konkrét oka nem teljesen világos, de előfordulhat hirtelen, vagy fokozatosan alakulhat ki. Okozhatja migrén, hosszan tartó, zajos környezetnek való kitettség vagy Lyme-kór.

Hogyan működik ez?

Érdekes, hogy olyan hangok hatnak ránk a legnegatívabban, amelyeket gyakran észre sem vesszük, hogy hallunk. Főleg azokat, amiket alvás közben "hallunk". Az emberi fül rendkívül érzékeny, és soha nem pihen. Tehát még alvás közben is működik a fülünk. Olyan hangokat vesznek fel és továbbítanak, amelyeket az agy különböző részei szűrnek és értelmeznek. Ez egy folyamatosan nyitott hallójárat. Anélkül, hogy észrevennénk, halljuk például a tömegközlekedés, a repülőgépek zaját vagy a szomszédból érkező zenét. Minden hang folyamatosan feldolgozás alatt áll, és a test különböző módon reagál rájuk az idegeken keresztül.

Bár a zaj nem ébreszt fel az alvásból, agyunk feldolgozza ezeket az ingereket, és az akusztikus stresszre a kortizol és az adrenalin termelésének fokozásával reagál. Ez a reakció szív- és érrendszeri betegségekhez és egyéb egészségügyi szövődményekhez vezethet.

Mit okoz a hosszan tartó zajnak való kitettség?

• Alvászavarok.

Életünk 1/3-át alvással töltjük, ami életünk igen jelentős részét képezi. Az alvás elengedhetetlen szervezetünk számára, mert ebben az időszakban nagyon alapvető folyamatok zajlanak le a szervezetben, amelyek kulcsfontosságúak egészségünk szempontjából. Miért olyan fontos az alvás, és mi történik alvás közben, ebben a cikkben részletesen elmagyaráztuk. Ha alvásunkat zavarja a zaj, az nem olyan minőségű, sokkal tovább tart, amíg elalszunk, fáradtan és korábban ébredünk. Ha ezt jól ismeri, valószínűleg tudja, hogy a következő napon kevésbé érzi magát produktívnak, és a gondolatai csak az újra lefekvés felé fordulnak. A fény után a zaj az egyik fő zavaró tényezője a minőségi alvásnak.

• Szív- és érrendszeri megbetegedések

Eszébe jutna, hogy a szív- és érrendszeri betegségek azon múlhatnak, hogy tartósan ki van-e téve a túlzott zajnak? A zaj aktiválja az agy limbikus rendszerét, amely az érzelmi szabályozásban játszik szerepet, stresszhormonokat szabadít fel a vérbe és szabályozza a szimpatikus idegrendszert. Amikor alvásunkat ismételten megzavarja valamilyen zaj, szívünk gyorsabban ver.1. A túlzott zaj különösen káros számunkra, mert az adrenalin kiöblítésével a szervezet tévesen fenyegetésként értelmezi a zajt, és összehúzza az ereket és megemeli a vérnyomást. Egy speciális agyi képalkotó technika segítségével a kutatók kimutatták, hogy a zajnak való kitettség növeli az amygdala aktivitását. Az agy azon területei, amelyek részt vesznek a stressz, a szorongás és a félelem feldolgozásában. A túlzott zaj az artériák gyulladását is fokozta, ami a szív- és érrendszeri problémák ismert kiváltó oka.

• Koncentrációs zavarok és tanulási nehézségek

Ha nehezére esik koncentrálni, ha fokozott zaj van, higgye el, Önhöz hasonló emberek túlnyomó többsége létezik. Tanulmányok szerint a zaj az, ami figyelemzavart okoz a gyerekeknél ², sőt tanulási, olvasási és memóriazavarokat is. Közvetlenül befolyásolja az utasítások észlelésének képességét is. A gyakori vagy hangos zajnak kitett gyermekeknél fontos figyelni a halláskárosodás jeleit. A rendszeres ellenőrzések és hallásvizsgálatok segíthetnek megállapítani, hogy történt-e károsodás. A hangos háttérzaj például csecsemőkorban károsítja az agy fejlődését, károsítja a hallást és a beszédet. Még a kisgyermekek sem tudnak megtanulni jól beszélni, ha folyamatosan be van kapcsolva a rádió vagy a televízió. A zajos környezetben még a felnőttek sem kerülik el a koncentrációs zavarokat, és ezért ha a megfelelő flow-ba akar kerülni, engedje el magát a csendnek.

• Halláskárosodás és a tinnitus

A hangok iránti túlérzékenység halláskárosodáshoz kapcsolódik. Furcsán hangozhat, de bármilyen okból is sérül a hallása, valószínűleg Ön is nagyon érzékenyen reagál a körülöttünk lévő hangokra. Egyszerűen érzelmileg nagyon intenzíven érzékeli őket. A hallórendszer napi 24 órában működik. A szemekkel ellentétben, amelyeket szemhéjak védenek, a füleknek nincs védelem. Ezért "a fülek mindig éberek" és soha nem pihennek. A halláskárosodást fogyatékosságnak tekintik, mivel az embernek nehézségei vannak a hétköznapi helyzetekben a kommunikációban, nehéz neki  megérteni, ha zaj van körülötte. Ez hatással van a mindennapi élet minőségére.

A tinnitus sziszegés, csengés vagy zümmögés az ember fülében vagy fejében. Az ember hallja ezeket a hangokat anélkül, hogy külső forrás keltené őket. Ennek oka lehet a nagy zajszint, például a hangos zene. A probléma lehet átmeneti vagy állandó.

• Negatív hatás a pszichére

A zaj a stressz forrása. Reakciókat vált ki a szervezetben, beleértve bizonyos hormonok, például az adrenalin és a kortizol kiválasztását. Mint már említettem, mindannyian másképp vagyunk érzékenyek a zaj érzékelésére. Ez pedig nem csak a koncentrációnkra, az észlelésünkre van hatással, de negatív hatással lehet a pszichénkre is. Főleg, ha kellemetlen zajnak vagyunk kitéve vasrendszerességgel. Kényelmetlen nyomást érezhetünk, stresszesnek érezhetjük magunkat, vagy fejfájástól és migréntől szenvedhetünk. A tartósan túlzott zaj akár éjszaka is rossz alvásminőséggel kombinálva szorongáshoz és pánikrohamokhoz vezethet. Sokszor észre sem vesszük, hogy a kialakuló depressziót a zaj is okozhatja, így a helyzet tovább romlik.

• A vízi ökoszisztémát veszélyezteti

Az óceánok ökoszisztémáját a szennyezés fenyegeti, nemcsak azért, amit látunk, hanem azért is, amit hallunk. A fő probléma a hajózásban és az infrastruktúrában van. A tengeri élőlények  nagyon érzékenyek a zajra, és a megnövekedett zaj problémát jelent számukra, mert gyakran a hangok jelentik az elsődleges érzékszervi jelzéseket a tengeren való navigálás során.

A csend gyógyít. Tippek a körülöttünk lévő zaj eliminációjára.

Anélkül, hogy minden nap észrevennénk, a csend, amit mindennap előírunk magunknak, sok problémán segíthet, amellyel szembesülünk. Legyen szó alvászavarról, szorongásról vagy stressz-minimalizálásról. De tudta, hogy például egy ilyen csendes meditáció fejleszti a szociális interakcióját? Pontosan,  és konkrétan az empátia és együttérzés. 3.

• Engedje el magát a csendnek

Minden nap szánjon rá egy rövid időszakot, amikor nem fogják zavarni. Dönthet úgy, hogy ezt az időt meditációra használja. Az ideális időpont erre a kora reggel vagy lefekvés előtt. Tartson egy kis szünetet a „technológia zajától”. Kerülje el a kísértést, hogy betöltse a csendet a tévé, a YouTube-videók, a rádió vagy a zene stb. bekapcsolásával. Én személy szerint nagyon gyakran kikapcsolom otthon a telefonomon a hangokat, hogy ne zavarjanak az üzenetek érkezései. Ahelyett, hogy otthon takarítás és főzés közben bekapcsolná a zenét, végezze ezeket a dolgokat csendben. Rendszeresen és naponta többször alkalmazza a zajböjtöt.

• Füldugók

Ha sokat utazik, vagy olyan zajnak van kitéve, amelyet nem tud tompítani, javasoljuk, hogy kezdje el a füldugó használatát. Lehet, hogy eleinte küzdeni fog  vele, de szuper segítőtárs, amikor nem akarja, hogy zavarjanak, vagy csak a teljes csendet szeretné élvezni.

• Helyes időzítés - háztartási készülékek.

Valószínűleg egyértelmű, hogy nem mindig tudjuk befolyásolni, hogy kinti vagy munkahelyi zajnak vagyunk-e kitéve. De ezt otthon is tudja  befolyásolni. Legyen szó porszívóról, mosogatógépről, mosógépről vagy akár légkondicionálóról, próbálja meg megtervezni azt arra az időre, amikor nem lesz otthon, hogy ezek a készülékek ne zavarják. Ugyanez elmondható a televízióról is. Gyakran hozzászoktunk ahhoz, hogy túl hangosan szól  a tévé, még azoknak  is, akiknek nincs hallásproblémája.

• Csendes helyiség

Akár házban, akár lakásban él, lefoglalhat egy olyan helyiséget, amely nem esik a hangos hangok tartományába. Hiszem, hogy ez egy kisebb lakásban gondot okozhat, de itt is minden olyan technológiát, ami zavarhat, a szobaajtón kívül hagyhat. Részmegoldás lehet a hangszigetelt ajtók szigetelése is.

• Engedje el magát a zavartalan alvásnak

Akár érzékeli a hangokat éjszaka, akár nem, a tény az, hogy halljuk őket. Éjszaka 40 decibeles zajhatár megengedett. Egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy érzékszerveinket pihenni hagyjuk. Ezért a hálószobában ne legyen olyan elektronika, amely megzavarhatja az alvást. Az alvást azonban Ön napközben is befolyásolhatja, mert ahogy egy 2015-ös tanulmány is mutatja, napközben akár néhány perc csend is javítja az éjszakai alvás minőségét.^4.

Befejezésül

A zaj lelkileg és fizikailag is hatással van ránk. Annyira hozzászoktunk az állandó expozícióhoz, hogy a zaj állandó kísérőnkké vált. Főleg a városokban jutottunk el odáig, hogy szinte észre sem vesszük a környező zajt, ugyanakkor nem is tudjuk, mekkora probléma. Valószínűleg nem mindannyian távolodunk el minden zavaró elem hatókörétől, de a fent említett tippek segítségével jelentősen kiküszöbölhetjük a zajt.

 Ha hibát vagy elírást észlel a cikkben, kérjük, jelezze a  korektura@brainmarket.cz címen . Köszönöm!