Az enzimek gyakran elhanyagolható részét képezik a megfelelő emésztésnek. Bár erre talán nem is gondoltunk, az enzimek nélkülözhetetlenek szinte minden reakcióhoz, ami a szervezetünkben lezajlik. Az enzimek segítik a molekulák szállítását, az anyagcsere folyamatokat, az élelmiszerek emésztését és a tápanyagok felszívódását. Valójában az emésztőenzimek egyik fő feladata a tápanyagok lebontása, hogy azok felszívódhassanak a véráramba. Ezek a specifikus fehérjék nemcsak alakjukban különböznek egymástól, hanem különösen abban a funkciójukban, amelyért a szervezetben felelősek. Minden emésztő szervezet termel enzimeket, de olykor krónikus stressz, dohányzás, alkoholfogyasztás, helytelen táplálkozás vagy előrehaladott életkor miatt olyan állapotba kerülhetünk, hogy a szervezet nem termel elegendő enzimet. Mai cikkünkben elmagyarázzuk, mik is azok az emésztőenzimek, hogyan emésztődnek fel az egyes élelmiszer-összetevők, és hogyan támogassuk a teljes emésztési folyamatot, hogy elkerüljük a tökéletlen emésztés kellemetlen mellékhatásait.
Mik azok az emésztőenzimek és miért fontosak?
Ahhoz, hogy megértsük az enzimek szerepét az emésztőrendszerben, először is el kell magyaráznunk, mik azok az emésztőenzimek, és miért nélkülözhetetlenek az emésztéshez. Körülbelül 37,2 billió sejt található testünkben, amelyek fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy a szövetek és a test megfelelően működjenek. Minden sejt több ezer speciális enzimet tartalmaz, amelyek különféle kémiai reakciók stimulálásáért felelősek.
Az emésztőenzimek összetett fehérjék, amelyek segítenek az élelmiszerek kisebb molekulákra történő lebontásában. Ezek alapvetően katalizátorok, amelyek felgyorsítják a kémiai emésztési folyamatokat. A tápanyagcsoportok (szénhidrátok, zsírok, fehérjék) mindegyikét kisebb molekulákra kell felosztani. Csak ezek a molekulák tudnak átjutni a bélfalon és bejutni a véráramba későbbi felhasználás céljából. Emésztőenzimek nélkül egyetlen tápanyagot sem tudnánk felvenni az étrendünkből. Más szóval, az emésztőenzimek nemcsak jótékony hatásúak, hanem elengedhetetlenek a szervezet működéséhez. Miért? Mivel az összetett élelmiszerek kisebb vegyületeket alkotnak, beleértve az aminosavakat, zsírsavakat, koleszterint, egyszerű cukrokat és nukleinsavakat (amelyek segítik a DNS létrehozását).
Hol keletkeznek az emésztőenzimek és hogyan zajlik az emésztés?
A legtöbb emésztőenzimet a hasnyálmirigy termeli, bár néhány már a szájban, a gyomorban és a vékonybélben is képződik. Ha a hasnyálmirigy működése károsodik, az egyes enzimek termelődését is megzavarja. Ebben a pillanatban a szervezet nem tudja megemészteni az egyes tápanyagokat, és kellemetlen tünetek jelentkeznek, mint például a hasi fájdalom, puffadás vagy hasmenés.
Az emésztés a szájban kezdődik, amikor a nyálmirigyek emésztőenzimeket termelnek, amelyek rágás közben az összetettebb keményítőmolekulákat egyszerűbbekre bontják. Az amiláz nevű enzim a keményítőket (összetett szénhidrátokat) cukrokká bontja, amelyeket a szervezet könnyebben felszív. A nyál a zsírokat lebontó lipáz enzimet is tartalmazza. A szájból a táplálék a gyomorba jut, ahol a fehérjék lebontásáért felelős gyomorsavval (sósavval) keveredik. A gyomorsav szükséges az endogén emésztőenzimek aktiválásához, az élelmiszerek megfelelő emésztéséhez és a tápanyagok (főleg a kalcium, magnézium, vas, C-vitamin, B12-vitamin és folsav) felszabadításához, és különösen a kórokozók elleni védekezéshez. A gyomorsavas étrend ezután a vékonybélbe kerül, ami serkenti a hasnyálmirigy enzimeket (ahol a legtöbb enzim termelődik), nátrium-hidrogén-karbonátot és epét tartalmazó bélnedv felszabadulását. Ez a bélnedv keveredik az étellel és enzimekkel együtt lebontja. Ez lehetővé teszi a tápanyagok felszívódását a vérbe a vékonybélen keresztül.
Az emésztőenzimek hiánya miatti rossz emésztés nemcsak a tápanyagok rossz felszívódását okozhatja, hanem különösen a nemkívánatos baktériumok túlszaporodását, mivel az emésztetlen ételmaradékok jelen vannak az emésztőrendszer azon helyein, ahol nincs mit tenni. A nem kívánt baktériumok olyan méreganyagokat termelnek, amelyek károsítják egészségünket. Ráadásul a nagyobb darabok emésztetlen élelmiszerek gyulladást válthatnak ki a belekben, ami szintén áteresztő bél szindrómába torkollhat.
Mi az a permeábilis bél szindróma?
Bélünk nyálkahártyája alkotja a legnagyobb, a külső környezettel érintkező területet. A beleket az úgynevezett bélbélés védi. Ha megfelelően működik, csak azt juttatja a véráramba, amire szükségünk van, például tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat. Ellenkezőleg, szilárd gátat hoz létre, amelyen át nem juthat át az, ami nem oda való, vagyis az immunitást gyengítő méreganyagok és baktériumok. Ezen túlmenően a belek számos baktériumnak adnak otthont, ezeket összefoglaló néven bélmikrobiómának nevezik. Ezek a baktériumok támogatják az emésztést, a normál immunműködést és védik a bélfalat. A baktériumok együtt dolgoznak (ha minden rendben van), és meglepődhetünk, hogy mennyire fontosak számunkra ezek a baktériumok. Mindez csak akkor működik megfelelően, ha nem fordul elő dysbiosis. A bélrendszeri dysbiosis valójában egy egyensúlyhiány a számunkra hasznos baktériumok és a minket károsító baktériumok között.
A szivárgó bél (LG), más néven intestinalis hyperpermeabilitás, betegség, és ahogy a neve is sugallja, akkor fordul elő, amikor a toxinok és gyulladást okozó anyagok a bélfalon keresztül "szivárognak" a véráramba. Az egészséges bélben az emésztés során az élelmiszer először lebomlik, majd a tápanyagok a falakon keresztül a véráramba jutnak. Ha a bélnyálkahártya áteresztőképessége megváltozik, az lehetővé teszi a méreganyagok, baktériumok és idegen anyagok átjutását is. A tanulmányok összefüggésbe hozták a megnövekedett bélpermeabilitást számos krónikus és autoimmun betegséggel, köztük az 1-es típusú cukorbetegséggel és a cöliákiával. [1]
Az emésztőenzimek típusai
A probiotikumokkal ellentétben az emésztőenzimek élettelen fehérjék és mindegyik enzimtípusnak egyedi szerepe van az emésztésben. Mindegyik enzim a saját típusú makrotápanyag emésztésére specializálódott. Becslések szerint több mint 50 000 emésztőenzim létezik, a legfontosabbakat pedig a mai cikkben mutatjuk be!
1.) Amiláz
Az amiláz a nyálban és a hasnyálmirigyben található. Ez egy enzim, amely a szénhidrátok, keményítők és cukrok emésztéséhez szükséges, amelyek minden növényi élelmiszerben (burgonya, gyümölcs, zöldség) elterjedtek. Ennek az enzimnek a hiánya gyakran hasmenéshez vezet, mivel az emésztetlen keményítőmolekulák gyorsan felszívják a vizet a vastagbélbe. A nyál amiláza az élelmiszer kémiai emésztésének első lépése. Ez az egyik fő oka annak, hogy fontos, hogy minden falatot megrágjon. Az emésztési folyamatnak ez a kezdeti lépése elengedhetetlen a táplálék megfelelő emésztéséhez és a később felszívódó tápanyagok végső felszabadulásához. A szénhidrát-anyagcsere végeredménye a glükóz, amely a véráramba kerül, és energiaforrásként hasznosul.
2.) Lipáz
A lipáz enzim kulcsfontosságú a zsírok vagy trigliceridek megfelelő lebontásában. A trigliceridek négy részre oszthatók: az egyik rész glicerinnek nevezett bázikus cukorrá alakul; a másik három rész zsírsavvá válik. A zsírsavak nagy mennyiségű ATP-t tartalmaznak. Az ATP azonnali energiaforrásként szolgál testünk sejtjei számára. A lipáz főként a hasnyálmirigyben termelődik, de kis mennyiségben a szájban és a gyomorban is termelődik. Ha szervezetünk nem termel elegendő lipázt, akkor nem tudja lebontani a zsírt, és szervezetünk nem tudja felvenni a zsírokban oldódó A, D, E és K-vitamint.
3.) Proteáz
A megfelelő emésztés másik fontos enzime a proteáz. A fő proteáz enzimek közé tartozik a pepszin, a tripszin és a kimotripszin. Az élelmiszerekben, például húsban, tojásban és tejtermékekben lévő fehérjéket kisebb peptidekre bontja. Mivel a fehérjék a test minden sejtjének, szövetének és hormonjának építőkövei, a proteáz elengedhetetlen a növekedéshez és fejlődéshez. A proteáz enzimek felhasítják a peptidkötéseket, amelyek összetartják a fehérjemolekulákat. Miután ezek a kötések felbomlanak, felszabadulnak az egyes aminosavak, amelyeket aztán a testfehérjék felépítésére használnak fel.
4.) Betain HCL
A betain HCl megfelelő emésztést segítő. Segíti a B12-vitamin, a vas, a kalcium és a fehérje felszívódását. Megakadályozza a baktériumok és gombák elszaporodását a bélben, valamint védi a gyomrot a szájon át bevitt kórokozóktól. A betain-HCl egy kristályos alkohol, amelyet leggyakrabban céklából nyernek, és a gyomorsav növelésére használják. A betain HCl segíthet a gyomorpanaszokkal küzdőknek, vagy a gyomorban nem termelődik elég sósav. Azok, akiknél a gyomorban hiányzik a sósav, hajlamosabbak a bakteriális és bélfertőzésekre, ahol a patogén mikroorganizmusok jelenléte is megnő. A betain HCl segít a zsírok és fehérjék lebontásában. A betain tehát segít az emésztésben, gyomorfekélyben, de az izomtömeg növelésében is a gyomor sósavtartalmának növelésével, mert a jobb emésztésnek köszönhetően ilyenkor jobban hasznosul a táplálék, főleg a fehérje. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a betain jó a homociszteinszint csökkentésében is.
5.) Bromelain
A bromelain egy enzim, amelyet az ananász szárából nyernek. Bár az ananász minden részében megtalálható, a szárban van a legnagyobb mennyiségben. A kivonat gazdag múltra tekint vissza a hagyományos orvoslásban. A bromelain segít a gyomorpanaszok és az emésztési zavarok tüneteinek enyhítésében. A legtöbb enzimmel ellentétben a bromelain a gyomor savas és a vékonybél lúgos környezetében egyaránt aktív. Az állati eredetű emésztőenzimekkel ellentétben a növényekből származó emésztőenzimek általában érintetlenül mennek keresztül a teljes emésztési folyamaton. A növényi enzimek a 3,1 és 8,9 közötti pH-tartományban működnek optimálisan, ami nagyon hasonlít a szervezetünk pH-értékéhez.
6.) Papain
A papain a papaya éretlen darabjaiban található. A bromelainhez hasonlóan a papain is segíti a szervezetet a fehérjék lebontásában. Minél zöldebb a papaya, annál magasabb a papain tartalma. A papain a nagyobb fehérjéket kisebb fehérjékre, úgynevezett polipeptidekre, és egyedi aminosav-alegységekre hasítja.
Tényezők, amelyek az emésztőenzimek elégtelen termeléséhez vezetnek
Ma már tudjuk, hogyan működnek az enzimek, mi a funkciójuk, és hogy nélkülözhetetlenek az emésztési folyamathoz. Ennek ellenére előfordul, hogy az emésztőenzimek nem termelődnek a szükséges mértékben, és ennek több oka is lehet. A krónikus vagy akut hasnyálmirigy-gyulladás, cukorbetegség vagy hasnyálmirigy-ciszták az első, amelyet felajánlanak. Ennek eredményeként csökken az emésztőenzim-termelés. Ezért ezeknek a betegségeknek az étrendje nagyon szigorú. Mutatunk más tényezőket is, amelyek negatívan befolyásolhatják az emésztőenzimek termelését.
1.) Öregedés
Tanulmányok kimutatták, hogy az emésztőenzimek szintje folyamatosan csökken 20 éves kor után. Becslések szerint 50 éves korban az emésztőenzimek termelése felére csökken.1, 2 Az életkor előrehaladtával szervezetünk és szerveink megváltoznak. A hasnyálmirigy nem termel annyi emésztőenzimet, mint korábban. Ez az oka annak, hogy sokan nem értik, hogy bizonyos típusú ételek hirtelen problémákat okoznak nekik, pedig korábban nem volt velük probléma.
2.) Stressz
A stressz aktiválja szimpatikus idegrendszerünk reakcióit „fight or flight”, szó szerint „harcolj vagy menekülj”. Amikor a szervezet ebben az üzemmódban van, emésztőrendszerünk nem figyel az emésztési folyamatra, mert sürgősségi intézkedéseket vált ki. Ennek eredményeként az emésztőenzimek termelése elnyomódik. Ugyanez vonatkozik a gyorsétteremre is. Ha sietve eszünk, a szájban lévő emésztőenzimeknek nincs elég idejük a tápanyagok lebontására. Ez lehetővé teszi az emésztetlen élelmiszerek nagy molekuláinak bejutását a vékonybélbe, ami emésztési zavarokat és puffadást okoz. Emellett a sietős étkezés az elhízás, a metabolikus szindróma, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség magasabb kockázatával is jár. A megfelelő emésztés érdekében fontos, hogy elegendő időt szánjunk az étkezésre, és nyugodtan fogyasszuk el.
3.) Alkohol
Az alkohol a szervezet gyakorlatilag minden rendszerére negatívan hat. Nemcsak a gyomrot irritálja, hanem csökkenti a hasnyálmirigy által kiválasztott emésztőenzimek mennyiségét is. Röviden, az emésztőrendszer nem alkalmas nagy mennyiségű alkohol feldolgozására.
4.) Alváshiány
A cirkadián ritmus alvás- vagy műszakzavarok következtében fellépő zavara megzavarja az emésztőenzimek termelődését, és olyan betegségekhez vezethet, mint az irritábilis bél szindróma, a reflux betegség vagy a gyomorfekély. Az alvás lehetőséget ad az egész szervezetnek, hogy feltöltse az összes testi folyamathoz szükséges energiát, beleértve az emésztést is.
5.) Feldolgozott élelmiszerekben és cukorban gazdag étrend
A sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó nyers ételek fontos enzimeket tartalmaznak, amelyek segítik az élelmiszerek emésztését. A nyugati étrend azonban főként főtt és feldolgozott ételekből áll, vagy olyan élelmiszerekből, ahol a cukor van az első helyen. Ha a szervezetnek csak a saját enzimeire kell hagyatkoznia, akkor az ilyen étrendet nem tudja feldolgozni. A feldolgozott élelmiszerek és a cukrok gyomorhurutot okozhatnak, csökkenthetik a savaktivitást és reflux tüneteket okozhatnak. A kiegyensúlyozott étrend lehetővé teszi az egészséges emésztést, a táplálék megfelelő lebontását és a tápanyagok felszívódását a szervezetbe.
6.) Testhőmérséklet és pH szint
Az enzimek normális testhőmérsékleten (36,1 °C és 37,2 °C között) megfelelően működnek. Tehát ha lázas, az enzimek szerkezete felborul, és nem működnek megfelelően. A gyomor vagy a belek pH-értéke is befolyásolhatja az enzimek aktivitását. Alacsony pH-savasodás / magas pH-lúgosság. Ha az enzimet körülvevő környezet túlságosan savas vagy túl bázikus lesz, az befolyásolja az enzim működését.
Tünetek, amelyek összefüggésbe hozhatók az elégtelen enzimekkel:
- hasi fájdalom
- puffadás
- reflux
- gyomorégés
- Hajhullás
- alvászavar
- hasmenés vagy székrekedés
- a tápanyagok elégtelen felszívódása
- gyomorégés
- súlygyarapodás és elhízás
- gyenge immunrendszer
- fáradtság
- szorongás
- bőrproblémák
- irritábilis bél szindróma (IBS)
- Crohn-betegség
- coeliakia
- colitis ulcerosa
- étvágytalanság
Enzimek az élelmiszerekben
A természetesen nagy mennyiségű enzimet tartalmazó élelmiszerek közé tartozik a csíráztatott mungóbab. A mungó azonban nem az egyetlen választás. Ma már általában csíráztathatunk otthon például brokkolit, vízitormát, lucernát vagy különféle hüvelyeseket. A magas vitamin- és ásványianyag-tartalom mellett a csírák ugyanennyi fontos enzimet tartalmaznak. További jelentős mennyiségű enzimet tartalmazó élelmiszerek közé tartozik az ananász, a mangó, a banán, a papaya, a lenmag, a kivi, a gyömbér, a méz, a kókuszvíz, a füge, a kefir, az extra szűz olívaolaj vagy a káposzta.
Például a méz tartalmaz diasztázt (amiláz), észterázt, katalázt, glükóz-oxidázt, invertázt és más, az emésztést elősegítő enzimeket. A mangóban magas az amiláz, egy olyan enzim, amely lebontja a szénhidrátokat a keményítőből, az avokádó pedig természetesen gazdag lipázban, a zsírok lebontásáért felelős enzimben. A gyömbérben egy zingibain nevű enzimet találunk, amely segíti a szervezetet a fehérjék megemésztésében, de segíthet az emésztőenzimek termelésének fokozásában is a szervezetben. Sajnos a legtöbb friss élelmiszerben megtalálható enzim általában elpusztul melegítés hatására. Ezzel szemben a gőzölés, a csírázás, az áztatás, a keverés és a préselés lehetővé teszi számunkra az enzimek és az antioxidánsok megőrzését az élelmiszerekben.
Emésztőenzimek és probiotikumok
Az emésztőenzimek és a probiotikumok kéz a kézben járnak, bár teljesen különbözőek. Az emésztőenzimek felgyorsítják az emésztést és optimalizálják az emésztőrendszer kémiai folyamatait. Ezzel szemben a probiotikumok olyan élő szervezetek, amelyek segítenek egyensúlyba hozni a bélrendszert, hogy az egészséges maradhasson és hatékonyan működhessen. A probiotikumok és az enzimek együttes szedése ideális kombináció a beleink egészsége szempontjából, mert a probiotikumok megvédik az emésztőrendszert a káros bélbaktériumoktól, és kiegyensúlyozott környezetet teremtenek az emésztéshez. E folyamat során az enzimek aktívan javítják a teljes emésztési folyamatot, hogy biztosítsák az elfogyasztott táplálék megfelelő eloszlását és a makrotápanyagok felszívódását.
Milyen emésztőenzimek segíthetnek
1.) Az emésztőenzimek támogatják az emésztést
A rossz emésztést gyakran az emésztőenzimek szintjének csökkenése, valamint a gasztrointesztinális traktus hasznos szervezeteinek krónikus egyensúlyhiánya okozza. Az emésztőenzimek segíthetnek, ha súlyos gyomrunk van, vagy puffadás, hasmenés vagy székrekedés zavarja. Az emésztőrendszer úgy van kialakítva, hogy enzimek segítségével segítse az összes tápanyag megemésztését. És ez egy olyan folyamat, amely elég gyors az egészséges emésztőrendszerhez. Ha emésztési problémákkal küzd, vagy túl sokáig emészt bizonyos ételeket, ez az emésztőenzim hiányának jele. Ebben az esetben fontos, hogy összpontosítson számos emésztőenzim előmozdítására.
2.) Az emésztőenzimek fokozzák a tápanyagok felszívódását
Az emésztőenzimek elsődleges funkciója szervezetünkben az egyes tápanyagok felszívása a táplálékból. Ha elegendő emésztőenzimmel rendelkezünk, jobban fel tudjuk venni a tápanyagokat az élelmiszerekből. Röviden, az enzimek a molekulákat üzemanyaggá alakítják a testünk számára.
3.) Az emésztőenzimek támogatják a gyomorsav termelődését
Ahogy öregszünk, a gyomor kevesebb sósavat termel, ami lúgos környezetet eredményez. Ugyanakkor a gyomorsavak fontos szerepet játszanak az emésztésben, és elősegítik bizonyos emésztőenzimek termelődését és felszabadulását. Általános mítosz, hogy a gyomorégést (refluxot) vagy a refluxbetegséget (GERD) a túl sok gyomorsav okozza. Valójában ennek az ellenkezője igaz. A gyomorégést az alacsony gyomorsavszint okozza, ami csökkenti az emésztési kapacitást. A csökkent savszint miatt az étel túl sokáig marad ugyanazon a helyen és erjedni kezd, ami puffadást okoz, majd egy idő után megpróbál visszajutni az alsó nyelőcső-záróizomba (LES), ami savas refluxot és gyomorégést okoz. De puffadást és emésztési zavarokat is okozhat. A probléma tehát általában nem a gyomorsav feleslege, hanem hiánya. És ebben segíthetnek az emésztőenzimek.
4.) Az emésztőenzimek támogatják a bélnyálkahártya egészségét
Az emésztőenzimek a bélnyálkahártya megtisztításán dolgoznak, melynek megzavarása permeábilis bélszindrómához vezethet. Ha az ételt nem emésztjük megfelelően, a nagyobb emésztetlen molekulák behatolhatnak a bélfalon, aktiválva a szervezet immunválaszát.
5.) Az emésztőenzimek csökkentik a fáradtság mértékét
Az emésztés folyamata jelentős energiaráfordítást igényel. Még azt is állítják, hogy testünk energiájának 70-80%-át az emésztésre fordítjuk. Emésztőenzimek pótlásával az egész folyamatot sokkal könnyebbé tehetjük. A nyers zöldségek és gyümölcsök természetesen előforduló emésztőenzimeket tartalmaznak, így kevesebb energiára van szükségünk az emésztésükhöz. A főtt vagy valamilyen módon feldolgozott étrend azonban nem tartalmaz ilyen mennyiségű enzimet, és a szervezetnek többet kell dolgoznia az emésztésért. Ezért érezzük magunkat olyan fáradtnak néhány zsírosabb étel után.
6.) Az emésztőenzimek támogatják az immunrendszert
A belek több immunsejtet tartalmaznak, mint az emberi test többi része. Az immunrendszer működési zavara sok esetben az emberi bélrendszer „kommunikációs kudarcával” kezdődik. Mivel az immunrendszer 80%-a az emésztőrendszerben található, az egészséges bélrendszer megőrzése központi szerepet játszik az általános egészség és immunitás előmozdítására irányuló erőfeszítésekben. Ha az emésztőrendszer megfelelően működik, gátként szolgál a baktériumok, vírusok és kórokozók számára. Ellenkező esetben a szervezet olyan mértékben legyengülhet, hogy már nem tud védekezni a külső támadók ellen.
Ma az immunrendszer megfelelő működése minden eddiginél fontosabb. Azt már tudjuk, hogy a D-, C-vitamin és a cink támogatják az immunitást. Ha azonban a szervezet nem tudja megfelelően megemészteni az ételt, akkor nem lesz elegendő ezekből a vitaminokból és ásványi anyagokból. Például bizonyos típusú élelmiszerek túlzott fogyasztása gátolhatja a cink felszívódását. Ez kár, mert a cink elengedhetetlen az immunrendszer működésének támogatásához.
Az enzimek mennyiségének támogatása
1.) Friss élelmiszer fogyasztása
Az enzimtermelés támogatásának alapvető előfeltétele az étrend megváltoztatása. Bár az enzimek viszonylag nagy molekulaszerkezetűek, viszonylag törékenyek, és hő hatására elpusztulnak. Ha sokáig kihagyta ezt a lépést, most tovább tarthat, amíg az emésztőenzimek újra megfelelően működnek. Ha az ételt nyersen fogyasztjuk, kevesebb emésztőenzimre van szükség a szervezetben az emésztőrendszer működéséhez. A szervezet így alkalmazkodik a bőséges külső bevitelhez azáltal, hogy kevesebb saját enzimet választ ki, és ezeket az enzimeket megőrzi, hogy segítse a létfontosságú sejtanyagcsere-funkciókat. A sütés az egyik legrosszabb ételkészítési mód, mert sokkal magasabb hőmérsékleten történik, mint a főzés, károsítja a fehérjéket és tönkreteszi az enzimeket. Sok emésztési rendellenesség, mint például a puffadás, összefügghet a középkorban kezdődő enzimhiánnyal.
2.) Megrágni
Mint már említettem, az emésztőenzimek a nyálban is megtalálhatók, és ha nem rágunk el elég ételt, akkor lényegében kihagyjuk az emésztés egy fontos részét. Ezután munkát adunk a testhez, ami gyakran nem elég. Természetesen ez megtörténik, és olyan problémákkal küzdhetünk, mint a reflux vagy a székrekedés. Azt mondják, hogy minden falatot 30-szor meg kell rágnunk, de az ebédet nem kell számolással tölteni. A lényeg, hogy az étkezés nyugodtan és minden zavaró elem nélkül történjen. Tehát sietve vagy a számítógépnél hagyja ki az ételt. Ez nemcsak a megfelelő emésztési folyamatot befolyásolja, hanem a súlyt is. Egy tanulmányban két embercsoportot hasonlítottak össze. Kiderült, hogy az elhízott emberek gyakran gyorsabban ettek, mint a karcsú emberek. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szervezet jobban szabályozza az éhség és a jóllakottság hormonjait.
3.) Rövid pihenő
A főétkezés után legalább néhány perc pihenés jó beindul az emésztésnek. Ha 10 percet pihensz ebéd után anélkül, hogy zavarnának, az nem csak az emésztésednek tesz jót, de a napközben felgyülemlett stresszt is csökkented.
4.) Magnézium
A magnézium, mint koenzim nélkülözhetetlen a szervezet enzimeinek működéséhez. A magnézium tehát a szervezet számos enzimrendszerében játszik szerepet. Ezen folyamatok némelyike a fehérjék, szénhidrátok és zsírok anyagcseréjéből származó energiatermelést foglalja magában. Étrendünkben nehéz megfelelő mennyiségben ellátni vele a szervezetet, ezért javasoljuk a magnézium pótlását.
5.) Használjunk emésztőenzimeket
Enzimek hozzáadása az étrendhez nem új ötlet. Több mint 70 év telt el azóta, hogy a tudósok először megállapították, hogy az enzimkiegészítés visszaállíthatja a táplálék gyors emésztését a gyomorban. Az emésztőenzimek keveréke javítja a tápanyagok, például esszenciális zsírsavak, aminosavak, vitaminok és ásványi anyagok, például vas, magnézium, kalcium és nyomelemek felszívódását. Emellett az emésztőenzimek használata azoknak is ajánlott, akiknek magas fehérjetartalmú ételeket kell fogyasztaniuk (beleértve a sportolókat is), több aminosavat és egyéb tápanyagot kell felvenniük az edzés utáni gyors felépülés és a jobb eredmények érdekében.
Következtetés
Ideális körülmények között szervezetünk úgy van kialakítva, hogy természetes módon termeljen enzimeket a szükséges mennyiségben. A helytelen táplálkozás, a túlzott zsír és cukorfogyasztás, az alkohol, a dohányzás, az életkor, a stressz, a betegségek és a környezetszennyezés azonban enzimhiányt okozhat. Az Ayurveda szerint az emésztőrendszer felelős egészségünk minden aspektusáért, beleértve az immunitást és a méregtelenítési folyamatokat is. Az emésztőrendszer hosszú távú megzavarása gyengíti a szervezet általános immunitását, mivel az immunrendszer működésének 70%-a beleinkben található. A szervezetnek emésztőenzimekre van szüksége a kémiai reakciók szabályozásához, amelyek elősegítik a nagyobb élelmiszer-részecskék kisebbre bontását, ami szükséges ahhoz, hogy a tápanyagok bejussanak a véráramba, és eljussanak a szervezetben. Ennek eredményeként az emésztőenzimek elégtelen termelése egészségünk minden aspektusára hatással lehet, bizonyos típusú élelmiszerek emésztésétől a bőrünk minőségéig.
Ezért alkottuk meg a BrainMax Digestive Magic enzimkeveréket, amely a legfontosabb enzimek komplexét alkotja a hatékony emésztés érdekében, és segít a kellemetlen tünetek enyhítésében. Az enzimkeveréket gyömbérrel és borsmentával egészítettük ki. A gyömbér egyik legnagyobb előnye, hogy támogatja az emésztőrendszer egészségét és megelőzi az olyan problémákat, mint a dyspepsia. Emésztési zavarokkal, gyomorégéssel és telt gyomorral jellemezhető betegségek. A hozzáadott borsmenta levelek illóolajokat tartalmaznak, beleértve a mentolt, a mentont és a limonént, amelyek segítenek megnyugtatni az irritált gyomrot és elősegítik az emésztést. Az emésztőenzimeket a legjobb étkezés előtt vagy közvetlenül étkezés közben bevenni, hogy maximalizálják az élelmiszerrel való érintkezési időt.
Veronika Halusková
Fordította: Richard Maceček
1.STEFANO, M.Di, G VENETO, S MALSERVISI, A STROCCHI a G.R. CORAZZA. Lactose Malabsorption and Intolerance in the Elderly. 2009.
2.LAUGIER, R, J P BERNARD, P BERTHEZENE a P DUPUY. Changes in pancreatic exocrine secretion with age: pancreatic exocrine secretion does decrease in the elderly. 1991.
Ha hibát vagy elírást talált a cikkben, kérjük, jelezze nekünk e-mailben korrektura@brainmarket.hu Köszönjük!