Az új évtized problémája és a társadalom egyre jobban megterheli a "betegségeket". Hogy még soha nem hallottál róla? Nem számít! Tehát képzeljük el őt ma. Mi az a metabolikus szindróma ? honnan jött? Hogyan nyilvánul meg? Hogyan lehet megállítani a terjedését? Miért fenyeget minket ennyire? Ma minderre összpontosítunk. Üdvözöljük a mai cikkben, a nap témája a metabolikus szindróma!
A definíció vagy a 3/4 elég
A metabolikus szindróma a rossz életmód és az inzulinrezisztencia szervezetünkre gyakorolt hatásainak gyűjtőfogalma, ez egy civilizációs betegség , amely még mindig felemelkedésben van. Tünet- és betegséggyűjtemény, amelyből elég, ha 4-ből 3 találkozik, és egy személy a metabolikus szindrómában szenvedők közé sorolható. A metabolikus szindróma tünetei származhatnak genetikai hajlamunkból, de a fő kockázati tényezőt életmódunk és életmódunk jelenti. 1.2
Milyen tünetek azonosítják a metabolikus szindrómát emberben?
1.) Magas vérnyomás
Nem forradalmi érték, elég túllépni a 130/85-ös nyomást és teljesítette az első oszlopot. Maga a magas vérnyomás egy csendes gyilkos. Ha hosszabb ideig megemelkedik, és semmilyen módon nem kezelik, akkor lassan megöli az egyént, jelentős külső jelek nélkül. Veszélyes mind az olyan szervekre, mint a szív, az agy, a vese és a szem, de magukra az artériákra is, amelyeken a vér magas nyomás alatt halad át. Az artériák a túlnyomás következtében elveszítik rugalmasságukat, és fáradtság lép fel. 3
2.) Dislipidémia
Megnövekedett trigliceridszint a vérben vagy egyensúlyhiány az LDL és a HDL koleszterin között. Ez az egyik legkockázatosabb tényező az ateroszklerózis (lipidek és más vérkomponensek lerakódása az artériák falán) kialakulásában . Mind a magas lipidek és lipoproteinek aránya a vérben, mind a HDL „jó” és LDL „rossz” koleszterin közötti nem megfelelő arány károsítja a szervezetet. A jelentések szerint az egészség megőrzésének jó aránya 1:3 és 1,5:3 között van a HDL javára. A diszlipidémia osztályozásának specifikus értékei a következők: trigliceridszint 150 mg/dl felett és HDL szint 40 mg/dl alatt férfiaknál és 50 mg/dl alatt nőknél. 4
3.) Hiperglikémia / csökkent glükóztolerancia vagy inzulinrezisztencia
Mindezek a címkék a vércukorszinttel kapcsolatosak. Amikor a szervezet tápanyagokat vesz fel (ez főleg a szénhidrátokra és fehérjékre vonatkozik), a vércukorszint megemelkedik, és a szervezet jelet küld a hasnyálmirigynek az inzulin felszabadítására. Az inzulin villámgyorsan eltávolítja a szénhidrátokat és a fehérjéket a vérből, és az értékek visszaállnak a normál értékre. Előfordulhat azonban, hogy:
- A hasnyálmirigy nem tud elegendő inzulint termelni – hasnyálmirigy-fáradtság.
- A sejtek már tele vannak cukorral, és nem akarnak többet felvenni – ebben az esetben az inzulin a cukrokat a zsírszövetben tárolja.
Folyamatos, hosszú szünetek nélküli kalóriák fogyasztásával folyamatosan emeljük a vércukorszintet, és a szervezet glükóztoleránssá válik , az éhomi vércukorszint pedig a normál felett marad. Éhgyomri vércukorszintnek 5,5 mmol/dl körül kell lennie, étkezés után pedig legfeljebb 7,5 mmol/dl-nek. A krónikusan emelkedett szint gyakran 2-es típusú cukorbetegséghez vezet. 5
4.) Megnövekedett derékbőség, elhízás és magas BMI
A metabolikus szindróma végső kritériuma a testösszetétel. Elhízott (BMI<30) vagy magas derékkörfogattal küzdő személy : férfiaknál 102 cm-nél, nőknél 88 cm-nél nagyobb kerület bepipálja az utolsó négyzetet. A zsigeri zsír jelenti a legnagyobb veszélyt az elhízásra , megbújik a szervezetben, és feleslege korlátozza a szervek működését.
Minden tünet önmagában veszélyt jelent az emberi egészségre, és részben összefügg egymással. Például az inzulinrezisztencia nagyobb zsírraktározást és így elhízást okozhat. De mi áll a metabolikus szindróma emberekben való megjelenése mögött? 6
- Rossz életmód - mozgáshiány és erősen feldolgozott élelmiszerek fogyasztása. Ha ezekre az ételekre alapozzuk étrendünket, a hízás csak idő kérdése...
- Magas nátriumszint és stressz – a szervezetben lévő nátrium megtartja a vizet, ugyanakkor érösszehúzó hatású (szűkíti az ereket). A nagy mennyiségű stressz pedig a kortizol hormon magasabb felszabadulását eredményezi, és ez a szervezetet harc vagy menekülés állapotba hozza, ezekben a pillanatokban fokozzuk a pulzust és a nyomást, ha ezek az állapotok hosszabb ideig fennállnak. , a probléma már megvan.
- Genetika – néhányan egyszerűen hajlamosak a magas vérnyomás vagy a diszlipidémia kialakulására, de ez nem jelenti azt, hogy ez a személy az adott szindróma kialakulására van rendelve. A genetikával azonban szembe kell szállni, és nem kell „halott bogarat” csinálni.
- Dohányzás , túlzott alkoholfogyasztás vagy hormon , kortikoszteroid-kezelés, vízhajtók, béta-blokkoló, antidepresszánsok vagy neuroleptikumok rendszeres fogyasztása.
Hogyan kezeljük a metabolikus szindrómát?
- Elegendő testmozgás – aerob tevékenységek, erősítő edzés, intervallum edzés… minden mozgás számít, a mozgás érzékenyebbé teszi a sejteket az inzulinra, kalóriát éget, akutan emeli a vérnyomást, erősíti a szívet…. 7
- Minőségi étrend elegendő fehérje-ellátottsággal – teljes és feldolgozatlan élelmiszereken alapuló étrend. Nem csak, hogy gyakran kevesebbet fizetünk érte, és több tápanyaghoz jutunk, hanem hosszabb távon testünket is teltebbnek tartja, és hosszú távon nagyobb elégedettséget ad. 8
- Ha gyakran mozogsz , nem szükséges a nátriumot és a koleszterint minimálisra csökkenteni, mindkét anyagra szüksége van a szervezetnek, és az aktív sportoló nagyobb mértékben tudja hasznosítani őket.
- Elég minőségi alvás u az alvás nem elvesztegetett idő! Minőségi és kellően hosszú alvás: energiát ad, revitalizálja a szervezetet, egyensúlyba hozza a hormon és vércukorszintet.
Szóval mit vigyünk el a mai cikkből?
A kialakulás ellen küzdhetünk: mozgás, minőségi táplálék és megfelelő mennyiségű alvás.
- HUANG, Paul L. A comprehensive definition for metabolic syndrome. Disease Models & Mechanisms[online]. 2009, 2009-04-30, 2(5-6), 231-237 [cit. 2023-09-16]. ISSN 1754-8411. Dostupné z: doi:10.1242/dmm.001180
- SAKLAYEN, Mohammad G. The Global Epidemic of the Metabolic Syndrome. Current Hypertension Reports[online]. 2018, 20(2) [cit. 2023-09-16]. ISSN 1522-6417. Dostupné z: doi:10.1007/s11906-018-0812-z
- BILO, Grzegorz, Sergio CARAVITA, Camilla TORLASCO a Gianfranco PARATI. Blood pressure at high altitude: physiology and clinical implications. Kardiologia Polska[online]. 2019, 2019-06-25, 77(6), 596-603 [cit. 2023-09-16]. ISSN 0022-9032. Dostupné z: doi:10.33963/KP.14832
- BERBERICH, Amanda J a Robert A HEGELE. A Modern Approach to Dyslipidemia. Endocrine Reviews[online]. 2022, 2022-08-01, 43(4), 611-653 [cit. 2023-09-16]. ISSN 0163-769X. Dostupné z: doi:10.1210/endrev/bnab037
- MAYER, John P., Faming ZHANG a Richard D. DIMARCHI. Insulin structure and function. Biopolymers[online]. 2007, 88(5), 687-713 [cit. 2023-09-16]. ISSN 00063525. Dostupné z: doi:10.1002/bip.20734
- GAŽAROVÁ, Martina, Mária GALŠNEIDEROVÁ a Lucia MEČIAROVÁ. Obesity diagnosis and mortality risk based on a body shape index (ABSI) and other indices and anthropometric parameters in university students. Roczniki Państwowego Zakładu Higieny[online]. 267-275 [cit. 2023-09-16]. ISSN 00357715. Dostupné z: doi:10.32394/rpzh.2019.0077
- YAPING, Xie, Zhao HUIFEN, Liu CHUNHONG, Huang FENGFENG, Huang HUIBIN a Zhao MEIJING. A meta-analysis of the effects of resistance training on blood sugar and pregnancy outcomes. Midwifery[online]. 2020, 91 [cit. 2023-09-16]. ISSN 02666138. Dostupné z: doi:10.1016/j.midw.2020.102839
- CASTRO-BARQUERO, Sara, Ana María RUIZ-LEÓN, Maria SIERRA-PÉREZ, Ramon ESTRUCH a Rosa CASAS. Dietary Strategies for Metabolic Syndrome: A Comprehensive Review. Nutrients[online]. 2020, 12(10) [cit. 2023-09-16]. ISSN 2072-6643. Dostupné z: doi:10.3390/nu12102983